A méréseket gyorsítja, ha feltérképezzük, hogy mondjuk egy adott kávéscsészébe, pohárba öntött rizs, bulgur, stb. nagyjából hány gramm. Egy klasszikus kis 1 dl- es kávéscsészével pl. 40-50 g gabonát lehet kimérni. Ezzel a jó közelítéssel a mérlegre nem kell kiskanalanként mérni, csak utána pontosítani.(A későbbiekben ennyi pontosság pont elég lesz). A por állagú dolgokból (liszt, kakaó, pudingpor, stb.) 1 evőkanál kb. 20 g . Ez természetesen függ attól is, hogy mekkora az evőkanalunk, és mennyire púpozott rajta a termék. Egy kisebb, csapott ek. 15, míg egy nagyobb, púpozott kanál már 30 g lesz. A leggyakrabban használt 10 g-os mennyiség 2 csapott, vagy 1 teljes kiskanál(megint csak a kanál méretétől függ, ez kb. érték). Néhányszor érdemes ezt kimérni pontosan, hogy „ráálljon” a szemünk. Folyadékoknál (víz, tej, stb.) 1 evőkanál 15 ml/g. Sűrűbb, félfolyékony dolgokból (tejföl, joghurt, kefir, lekvár) pedig kb. 25-30 g. Zsiradékokból egy késhegynyi kb 1 g, egy kiskanálnyi pedig 3 g. Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. négyszeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g , az edény súlya 200 g, akkor a 800 g étel a 4 adag, tehát saját részre 200 grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobbközelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk, látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

Ahogy a szakácskönyvekben, itt is a NYERS alapanyagok súlya van megadva a hozzávalóknál. A főtt értékekre sajnos mindig csak körülbelüli érték mondható, annyi mindentől függ. Elsőként az alapanyagtól (hús/gabona/stb) illetve a termék márkájától. De még ugyanaz a márkájú tészta súlya se változik mindig ugyanúgy . Függ attól, hogy meddig főzzük, mennyi sóval, de még a víz keménységétől is, ezért mérünk nyersen. Előfordul, hogy hétvégéről, vagy máshonnan van maradék. Ha mindenképp ezt szeretnénk felhasználni, akkor úgy számolhatunk, hogy a gabonák és tésztafélék súlya kb. 2-2,5-szeresére nő a főzés közben felvett víztől függően. Tehát, ha 50 gramm volt előírva ebédre, akkor nagyjából 120-130 g. főttet kell kimérnünk. A burgonya és a zöldségfélék súlya kb. ugyanannyi marad. A húsok elkészítve veszítenek a súlyukból. A főtt húsok némi vizet is vesznek fel, ezért ezek súlya a főzés után kb. ugyanannyi lesz, mint előtte. A sülve készülő húsfélék súlyuk kb. 20 %-át veszítik el, ami azt jelenti, hogy 100 gramm húsból nagyjából 80 g lesz. Ezek azonban csak nagyon közelítő értékek, érdemes rendesen csinálni és a nyersanyagokat mérni, nem pedig a kész terméket. Ha fagyasztott halat használunk várjuk meg, amíg minden víz le-ill. kiolvad belőle. Ha hozzáadott vizet tartalmazót vásároltunk, picit meg is nyomkodhatjuk, hogy minden víz kijöjjön belőle. A jeges hal akár 1,5-2-szeres súlyú is lehet.

Tárolásban a mélyhűtő jelent nagy segítséget. A húsokat adagonként (50,80,100,120 g) csomagolhatjuk, felcímkézve fagyaszthatjuk, így a szükséges mennyiséget főzés előtt már nem kell mérnünk, csak kiolvasztanunk. Megtehetjük azt is, hogy kész ételeket fagyasztunk le. Kifejezetten jó ez pl. spenót esetében, ahol 450 g-os a teljes doboz, az egy adaghoz viszont 150 g-ra van szükségünk , ezért legegyszerűbb, ha 3 adagot készítünk. Így megfőzve már újra fagyasztható a korábbi mirelit áru is. Végszükség esetére pedig lesz két adag olyan ételünk a fagyasztóban, amit csak melegítenünk kell. A fagyasztott zöldségek, gyümölcsök lehetővé teszik, hogy szezonon kívül is hozzájussunk bizonyos terményekhez. A gyümölcsök között legkisebb kalóriatartalmú piros gyümölcsök így egész évben rendelkezésre állnak. Ezek azért is nagyon praktikusak, mert az 50-100 g gyümölcsöt ezekből az apróbb szemesekből könnyebb kimérni, mint egy almából egy cikket kivágni (aminek a maradékát, ha nem eszi meg a család, tárolhatunk napokig). Ráadásul a fagyasztott zöldségek főzési ideje is rövidebb, mint a frisseké (és akár még frissebb is lehet a leszedés után azonnal ipari gyorsfagyasztóba kerülő, mint a napok óta leszedett, piacon, üzletben tárolt „friss”). Szóval ne féljünk a fagyasztott árutól se. A fagyasztó kiválóan alkalmas a pékáruk frissen tartására, tárolására is. Egy csomag tortilla egy átlag családban általában nem fog elfogyni egy héten belül, így érdemes felbontás után a fagyasztóba tenni. Ha este kivesszük, másnap reggel olyan lesz, mintha akkor bontottuk volna fel. A szeletelt kenyerekkel hasonlóan járhatunk el, sőt ott még fagyosan is elválaszthatjuk a kiolvasztani kívánt 2 szeletet, elválik a többi szelettől és nem törik, mint a vékony, fagyos tortillalap. Nem szeletelt kenyereket adagonként szintén fagyaszthatjuk, megspórolva az étkezés előtti mérést és a száradást, penészesedést. A liszteket, gabonaféléket megvásárlás után érdemes néhány órára betenni a fagyasztóba, utána üveg, vagy más jól záródó tárolóedénybe tenni, így megelőzhető a lisztkukacok megjelenése,a molylepkésedés. Sajnos igen gyakori, hogy már a boltból fertőzöttet hozunk haza, így viszont elhalnak, illetve se be, se ki, nem jutnak, megóvva ezzel a konyhánkat az inváziótól. A lejárati időre természetesen ilyenkor is ügyelni kell. Érdemes a tárolóedényre a termék címkéjét felragasztani, az új feltöltésnél a lejárat dátumát azon átírni A magvakat hasonlóképpen érdemes tárolni . A tojás az étrend alapanyagkiszabatában mindig igen kis mennyiségű, a 4-6 g-os mennyiségekért pedig nem célszerű mindig új tojást feltörni. Ha az első szükséges alkalomnál egy fertőtlenített zárható kis dobozba/üvegbe tesszük felverve a maradékot, a hét folyamán abból adagolhatjuk a húspogácsához, egyebekhez. Ha olyan recept szerepel, melyben a fehérjét és a sárgáját külön kell használni, érdemes akkora adagot készíteni, hogy minimum egy tojásra legyen szükség (40-50 g), a többi anyagot azonos mértékben megnövelni, így 5-10, stb adagot készíteni, majd utólag elosztani.

Ébredést követően 1 órán belül reggelizz, és étkezések között 4 óránál több idő ne teljen el. Optimális a 2-4 óránkénti étkezés, ezért szoktunk egyszerűen 3 óránkéntit ajánlani, A vacsora 18:00-19:30 -ig fejeződjön be.

Az étrend úgy lett összeállítva, hogy rendszeres fizikai aktivitás nélkül is segítse a fogyást. Ha valaki aktívan sportol (45-60 perc intenzív testmozgás=közben már összefüggő mondatokat nem tudsz mondani, kutyasétáltatás nem ide tartozik), akkor a következő linkben leírt szabályok érvényesek. Részletesen itt olvashatsz a sportoláskor ajánlott étkezésekről: https://dietetikusod.hu/eleg-inni-vagy-enni-is-kell-edzes-elott/ https://dietetikusod.hu/mikor-potolj-feherjet/

Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. 4-szeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g. , az edény súlya 200g, akkor a 800g étel a 4 adag, tehát saját részre 200grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobb közelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk ,látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

A csomagra rá van írva mennyire a nettó tömeg. Ha 500 gramm és neked 250 gramm kell a főzelékhez, a felét vedd ki, hiába mérsz 300 grammot ha kiveszed, a maradék jég=víz.

Kb. 250 g. A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy. A kis cukkini kb 180 g, a nagy pedig 350 g.

A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy.

Nem, mindig a megadott mennyiségek szerinti alapanyagból kell készülnie az adott ételnek, mindig az az adag, ami a hozzávalóknál szerepel. Az ilyen 0,6 adag, vagy 2 adag feliratok csak az étrendtervezés maradványai, amivel nektek nem kell foglalkozni.

A k. annyit jelent mint kis. Mennyisége kb 180 g. A közepes 250 g, a nagy 350 g.

A méréseket gyorsítja, ha feltérképezzük, hogy mondjuk egy adott kávéscsészébe, pohárba öntött rizs, bulgur, stb. nagyjából hány gramm. Egy klasszikus kis 1 dl- es kávéscsészével pl. 40-50 g gabonát lehet kimérni. Ezzel a jó közelítéssel a mérlegre nem kell kiskanalanként mérni, csak utána pontosítani.(A későbbiekben ennyi pontosság pont elég lesz). A por állagú dolgokból (liszt, kakaó, pudingpor, stb.) 1 evőkanál kb. 20 g . Ez természetesen függ attól is, hogy mekkora az evőkanalunk, és mennyire púpozott rajta a termék. Egy kisebb, csapott ek. 15, míg egy nagyobb, púpozott kanál már 30 g lesz. A leggyakrabban használt 10 g-os mennyiség 2 csapott, vagy 1 teljes kiskanál(megint csak a kanál méretétől függ, ez kb. érték). Néhányszor érdemes ezt kimérni pontosan, hogy „ráálljon” a szemünk. Folyadékoknál (víz, tej, stb.) 1 evőkanál 15 ml/g. Sűrűbb, félfolyékony dolgokból (tejföl, joghurt, kefir, lekvár) pedig kb. 25-30 g. Zsiradékokból egy késhegynyi kb 1 g, egy kiskanálnyi pedig 3 g. Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. négyszeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g , az edény súlya 200 g, akkor a 800 g étel a 4 adag, tehát saját részre 200 grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobbközelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk, látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

Ahogy a szakácskönyvekben, itt is a NYERS alapanyagok súlya van megadva a hozzávalóknál. A főtt értékekre sajnos mindig csak körülbelüli érték mondható, annyi mindentől függ. Elsőként az alapanyagtól (hús/gabona/stb) illetve a termék márkájától. De még ugyanaz a márkájú tészta súlya se változik mindig ugyanúgy . Függ attól, hogy meddig főzzük, mennyi sóval, de még a víz keménységétől is, ezért mérünk nyersen. Előfordul, hogy hétvégéről, vagy máshonnan van maradék. Ha mindenképp ezt szeretnénk felhasználni, akkor úgy számolhatunk, hogy a gabonák és tésztafélék súlya kb. 2-2,5-szeresére nő a főzés közben felvett víztől függően. Tehát, ha 50 gramm volt előírva ebédre, akkor nagyjából 120-130 g. főttet kell kimérnünk. A burgonya és a zöldségfélék súlya kb. ugyanannyi marad. A húsok elkészítve veszítenek a súlyukból. A főtt húsok némi vizet is vesznek fel, ezért ezek súlya a főzés után kb. ugyanannyi lesz, mint előtte. A sülve készülő húsfélék súlyuk kb. 20 %-át veszítik el, ami azt jelenti, hogy 100 gramm húsból nagyjából 80 g lesz. Ezek azonban csak nagyon közelítő értékek, érdemes rendesen csinálni és a nyersanyagokat mérni, nem pedig a kész terméket. Ha fagyasztott halat használunk várjuk meg, amíg minden víz le-ill. kiolvad belőle. Ha hozzáadott vizet tartalmazót vásároltunk, picit meg is nyomkodhatjuk, hogy minden víz kijöjjön belőle. A jeges hal akár 1,5-2-szeres súlyú is lehet.

Tárolásban a mélyhűtő jelent nagy segítséget. A húsokat adagonként (50,80,100,120 g) csomagolhatjuk, felcímkézve fagyaszthatjuk, így a szükséges mennyiséget főzés előtt már nem kell mérnünk, csak kiolvasztanunk. Megtehetjük azt is, hogy kész ételeket fagyasztunk le. Kifejezetten jó ez pl. spenót esetében, ahol 450 g-os a teljes doboz, az egy adaghoz viszont 150 g-ra van szükségünk , ezért legegyszerűbb, ha 3 adagot készítünk. Így megfőzve már újra fagyasztható a korábbi mirelit áru is. Végszükség esetére pedig lesz két adag olyan ételünk a fagyasztóban, amit csak melegítenünk kell. A fagyasztott zöldségek, gyümölcsök lehetővé teszik, hogy szezonon kívül is hozzájussunk bizonyos terményekhez. A gyümölcsök között legkisebb kalóriatartalmú piros gyümölcsök így egész évben rendelkezésre állnak. Ezek azért is nagyon praktikusak, mert az 50-100 g gyümölcsöt ezekből az apróbb szemesekből könnyebb kimérni, mint egy almából egy cikket kivágni (aminek a maradékát, ha nem eszi meg a család, tárolhatunk napokig). Ráadásul a fagyasztott zöldségek főzési ideje is rövidebb, mint a frisseké (és akár még frissebb is lehet a leszedés után azonnal ipari gyorsfagyasztóba kerülő, mint a napok óta leszedett, piacon, üzletben tárolt „friss”). Szóval ne féljünk a fagyasztott árutól se. A fagyasztó kiválóan alkalmas a pékáruk frissen tartására, tárolására is. Egy csomag tortilla egy átlag családban általában nem fog elfogyni egy héten belül, így érdemes felbontás után a fagyasztóba tenni. Ha este kivesszük, másnap reggel olyan lesz, mintha akkor bontottuk volna fel. A szeletelt kenyerekkel hasonlóan járhatunk el, sőt ott még fagyosan is elválaszthatjuk a kiolvasztani kívánt 2 szeletet, elválik a többi szelettől és nem törik, mint a vékony, fagyos tortillalap. Nem szeletelt kenyereket adagonként szintén fagyaszthatjuk, megspórolva az étkezés előtti mérést és a száradást, penészesedést. A liszteket, gabonaféléket megvásárlás után érdemes néhány órára betenni a fagyasztóba, utána üveg, vagy más jól záródó tárolóedénybe tenni, így megelőzhető a lisztkukacok megjelenése,a molylepkésedés. Sajnos igen gyakori, hogy már a boltból fertőzöttet hozunk haza, így viszont elhalnak, illetve se be, se ki, nem jutnak, megóvva ezzel a konyhánkat az inváziótól. A lejárati időre természetesen ilyenkor is ügyelni kell. Érdemes a tárolóedényre a termék címkéjét felragasztani, az új feltöltésnél a lejárat dátumát azon átírni A magvakat hasonlóképpen érdemes tárolni . A tojás az étrend alapanyagkiszabatában mindig igen kis mennyiségű, a 4-6 g-os mennyiségekért pedig nem célszerű mindig új tojást feltörni. Ha az első szükséges alkalomnál egy fertőtlenített zárható kis dobozba/üvegbe tesszük felverve a maradékot, a hét folyamán abból adagolhatjuk a húspogácsához, egyebekhez. Ha olyan recept szerepel, melyben a fehérjét és a sárgáját külön kell használni, érdemes akkora adagot készíteni, hogy minimum egy tojásra legyen szükség (40-50 g), a többi anyagot azonos mértékben megnövelni, így 5-10, stb adagot készíteni, majd utólag elosztani.

Ébredést követően 1 órán belül reggelizz, és étkezések között 4 óránál több idő ne teljen el. Optimális a 2-4 óránkénti étkezés, ezért szoktunk egyszerűen 3 óránkéntit ajánlani, A vacsora 18:00-19:30 -ig fejeződjön be.

Az étrend úgy lett összeállítva, hogy rendszeres fizikai aktivitás nélkül is segítse a fogyást. Ha valaki aktívan sportol (45-60 perc intenzív testmozgás=közben már összefüggő mondatokat nem tudsz mondani, kutyasétáltatás nem ide tartozik), akkor a következő linkben leírt szabályok érvényesek. Részletesen itt olvashatsz a sportoláskor ajánlott étkezésekről: https://dietetikusod.hu/eleg-inni-vagy-enni-is-kell-edzes-elott/ https://dietetikusod.hu/mikor-potolj-feherjet/

Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. 4-szeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g. , az edény súlya 200g, akkor a 800g étel a 4 adag, tehát saját részre 200grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobb közelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk ,látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

A csomagra rá van írva mennyire a nettó tömeg. Ha 500 gramm és neked 250 gramm kell a főzelékhez, a felét vedd ki, hiába mérsz 300 grammot ha kiveszed, a maradék jég=víz.

Kb. 250 g. A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy. A kis cukkini kb 180 g, a nagy pedig 350 g.

A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy.

Nem, mindig a megadott mennyiségek szerinti alapanyagból kell készülnie az adott ételnek, mindig az az adag, ami a hozzávalóknál szerepel. Az ilyen 0,6 adag, vagy 2 adag feliratok csak az étrendtervezés maradványai, amivel nektek nem kell foglalkozni.

A k. annyit jelent mint kis. Mennyisége kb 180 g. A közepes 250 g, a nagy 350 g.

A méréseket gyorsítja, ha feltérképezzük, hogy mondjuk egy adott kávéscsészébe, pohárba öntött rizs, bulgur, stb. nagyjából hány gramm. Egy klasszikus kis 1 dl- es kávéscsészével pl. 40-50 g gabonát lehet kimérni. Ezzel a jó közelítéssel a mérlegre nem kell kiskanalanként mérni, csak utána pontosítani.(A későbbiekben ennyi pontosság pont elég lesz). A por állagú dolgokból (liszt, kakaó, pudingpor, stb.) 1 evőkanál kb. 20 g . Ez természetesen függ attól is, hogy mekkora az evőkanalunk, és mennyire púpozott rajta a termék. Egy kisebb, csapott ek. 15, míg egy nagyobb, púpozott kanál már 30 g lesz. A leggyakrabban használt 10 g-os mennyiség 2 csapott, vagy 1 teljes kiskanál(megint csak a kanál méretétől függ, ez kb. érték). Néhányszor érdemes ezt kimérni pontosan, hogy „ráálljon” a szemünk. Folyadékoknál (víz, tej, stb.) 1 evőkanál 15 ml/g. Sűrűbb, félfolyékony dolgokból (tejföl, joghurt, kefir, lekvár) pedig kb. 25-30 g. Zsiradékokból egy késhegynyi kb 1 g, egy kiskanálnyi pedig 3 g. Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. négyszeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g , az edény súlya 200 g, akkor a 800 g étel a 4 adag, tehát saját részre 200 grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobbközelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk, látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

Ahogy a szakácskönyvekben, itt is a NYERS alapanyagok súlya van megadva a hozzávalóknál. A főtt értékekre sajnos mindig csak körülbelüli érték mondható, annyi mindentől függ. Elsőként az alapanyagtól (hús/gabona/stb) illetve a termék márkájától. De még ugyanaz a márkájú tészta súlya se változik mindig ugyanúgy . Függ attól, hogy meddig főzzük, mennyi sóval, de még a víz keménységétől is, ezért mérünk nyersen. Előfordul, hogy hétvégéről, vagy máshonnan van maradék. Ha mindenképp ezt szeretnénk felhasználni, akkor úgy számolhatunk, hogy a gabonák és tésztafélék súlya kb. 2-2,5-szeresére nő a főzés közben felvett víztől függően. Tehát, ha 50 gramm volt előírva ebédre, akkor nagyjából 120-130 g. főttet kell kimérnünk. A burgonya és a zöldségfélék súlya kb. ugyanannyi marad. A húsok elkészítve veszítenek a súlyukból. A főtt húsok némi vizet is vesznek fel, ezért ezek súlya a főzés után kb. ugyanannyi lesz, mint előtte. A sülve készülő húsfélék súlyuk kb. 20 %-át veszítik el, ami azt jelenti, hogy 100 gramm húsból nagyjából 80 g lesz. Ezek azonban csak nagyon közelítő értékek, érdemes rendesen csinálni és a nyersanyagokat mérni, nem pedig a kész terméket. Ha fagyasztott halat használunk várjuk meg, amíg minden víz le-ill. kiolvad belőle. Ha hozzáadott vizet tartalmazót vásároltunk, picit meg is nyomkodhatjuk, hogy minden víz kijöjjön belőle. A jeges hal akár 1,5-2-szeres súlyú is lehet.

Tárolásban a mélyhűtő jelent nagy segítséget. A húsokat adagonként (50,80,100,120 g) csomagolhatjuk, felcímkézve fagyaszthatjuk, így a szükséges mennyiséget főzés előtt már nem kell mérnünk, csak kiolvasztanunk. Megtehetjük azt is, hogy kész ételeket fagyasztunk le. Kifejezetten jó ez pl. spenót esetében, ahol 450 g-os a teljes doboz, az egy adaghoz viszont 150 g-ra van szükségünk , ezért legegyszerűbb, ha 3 adagot készítünk. Így megfőzve már újra fagyasztható a korábbi mirelit áru is. Végszükség esetére pedig lesz két adag olyan ételünk a fagyasztóban, amit csak melegítenünk kell. A fagyasztott zöldségek, gyümölcsök lehetővé teszik, hogy szezonon kívül is hozzájussunk bizonyos terményekhez. A gyümölcsök között legkisebb kalóriatartalmú piros gyümölcsök így egész évben rendelkezésre állnak. Ezek azért is nagyon praktikusak, mert az 50-100 g gyümölcsöt ezekből az apróbb szemesekből könnyebb kimérni, mint egy almából egy cikket kivágni (aminek a maradékát, ha nem eszi meg a család, tárolhatunk napokig). Ráadásul a fagyasztott zöldségek főzési ideje is rövidebb, mint a frisseké (és akár még frissebb is lehet a leszedés után azonnal ipari gyorsfagyasztóba kerülő, mint a napok óta leszedett, piacon, üzletben tárolt „friss”). Szóval ne féljünk a fagyasztott árutól se. A fagyasztó kiválóan alkalmas a pékáruk frissen tartására, tárolására is. Egy csomag tortilla egy átlag családban általában nem fog elfogyni egy héten belül, így érdemes felbontás után a fagyasztóba tenni. Ha este kivesszük, másnap reggel olyan lesz, mintha akkor bontottuk volna fel. A szeletelt kenyerekkel hasonlóan járhatunk el, sőt ott még fagyosan is elválaszthatjuk a kiolvasztani kívánt 2 szeletet, elválik a többi szelettől és nem törik, mint a vékony, fagyos tortillalap. Nem szeletelt kenyereket adagonként szintén fagyaszthatjuk, megspórolva az étkezés előtti mérést és a száradást, penészesedést. A liszteket, gabonaféléket megvásárlás után érdemes néhány órára betenni a fagyasztóba, utána üveg, vagy más jól záródó tárolóedénybe tenni, így megelőzhető a lisztkukacok megjelenése,a molylepkésedés. Sajnos igen gyakori, hogy már a boltból fertőzöttet hozunk haza, így viszont elhalnak, illetve se be, se ki, nem jutnak, megóvva ezzel a konyhánkat az inváziótól. A lejárati időre természetesen ilyenkor is ügyelni kell. Érdemes a tárolóedényre a termék címkéjét felragasztani, az új feltöltésnél a lejárat dátumát azon átírni A magvakat hasonlóképpen érdemes tárolni . A tojás az étrend alapanyagkiszabatában mindig igen kis mennyiségű, a 4-6 g-os mennyiségekért pedig nem célszerű mindig új tojást feltörni. Ha az első szükséges alkalomnál egy fertőtlenített zárható kis dobozba/üvegbe tesszük felverve a maradékot, a hét folyamán abból adagolhatjuk a húspogácsához, egyebekhez. Ha olyan recept szerepel, melyben a fehérjét és a sárgáját külön kell használni, érdemes akkora adagot készíteni, hogy minimum egy tojásra legyen szükség (40-50 g), a többi anyagot azonos mértékben megnövelni, így 5-10, stb adagot készíteni, majd utólag elosztani.

Ébredést követően 1 órán belül reggelizz, és étkezések között 4 óránál több idő ne teljen el. Optimális a 2-4 óránkénti étkezés, ezért szoktunk egyszerűen 3 óránkéntit ajánlani, A vacsora 18:00-19:30 -ig fejeződjön be.

Az étrend úgy lett összeállítva, hogy rendszeres fizikai aktivitás nélkül is segítse a fogyást. Ha valaki aktívan sportol (45-60 perc intenzív testmozgás=közben már összefüggő mondatokat nem tudsz mondani, kutyasétáltatás nem ide tartozik), akkor a következő linkben leírt szabályok érvényesek. Részletesen itt olvashatsz a sportoláskor ajánlott étkezésekről: https://dietetikusod.hu/eleg-inni-vagy-enni-is-kell-edzes-elott/ https://dietetikusod.hu/mikor-potolj-feherjet/

Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. 4-szeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g. , az edény súlya 200g, akkor a 800g étel a 4 adag, tehát saját részre 200grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobb közelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk ,látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

A csomagra rá van írva mennyire a nettó tömeg. Ha 500 gramm és neked 250 gramm kell a főzelékhez, a felét vedd ki, hiába mérsz 300 grammot ha kiveszed, a maradék jég=víz.

Kb. 250 g. A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy. A kis cukkini kb 180 g, a nagy pedig 350 g.

A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy.

Nem, mindig a megadott mennyiségek szerinti alapanyagból kell készülnie az adott ételnek, mindig az az adag, ami a hozzávalóknál szerepel. Az ilyen 0,6 adag, vagy 2 adag feliratok csak az étrendtervezés maradványai, amivel nektek nem kell foglalkozni.

A k. annyit jelent mint kis. Mennyisége kb 180 g. A közepes 250 g, a nagy 350 g.

A méréseket gyorsítja, ha feltérképezzük, hogy mondjuk egy adott kávéscsészébe, pohárba öntött rizs, bulgur, stb. nagyjából hány gramm. Egy klasszikus kis 1 dl- es kávéscsészével pl. 40-50 g gabonát lehet kimérni. Ezzel a jó közelítéssel a mérlegre nem kell kiskanalanként mérni, csak utána pontosítani.(A későbbiekben ennyi pontosság pont elég lesz). A por állagú dolgokból (liszt, kakaó, pudingpor, stb.) 1 evőkanál kb. 20 g . Ez természetesen függ attól is, hogy mekkora az evőkanalunk, és mennyire púpozott rajta a termék. Egy kisebb, csapott ek. 15, míg egy nagyobb, púpozott kanál már 30 g lesz. A leggyakrabban használt 10 g-os mennyiség 2 csapott, vagy 1 teljes kiskanál(megint csak a kanál méretétől függ, ez kb. érték). Néhányszor érdemes ezt kimérni pontosan, hogy „ráálljon” a szemünk. Folyadékoknál (víz, tej, stb.) 1 evőkanál 15 ml/g. Sűrűbb, félfolyékony dolgokból (tejföl, joghurt, kefir, lekvár) pedig kb. 25-30 g. Zsiradékokból egy késhegynyi kb 1 g, egy kiskanálnyi pedig 3 g. Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. négyszeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g , az edény súlya 200 g, akkor a 800 g étel a 4 adag, tehát saját részre 200 grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobbközelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk, látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

Ahogy a szakácskönyvekben, itt is a NYERS alapanyagok súlya van megadva a hozzávalóknál. A főtt értékekre sajnos mindig csak körülbelüli érték mondható, annyi mindentől függ. Elsőként az alapanyagtól (hús/gabona/stb) illetve a termék márkájától. De még ugyanaz a márkájú tészta súlya se változik mindig ugyanúgy . Függ attól, hogy meddig főzzük, mennyi sóval, de még a víz keménységétől is, ezért mérünk nyersen. Előfordul, hogy hétvégéről, vagy máshonnan van maradék. Ha mindenképp ezt szeretnénk felhasználni, akkor úgy számolhatunk, hogy a gabonák és tésztafélék súlya kb. 2-2,5-szeresére nő a főzés közben felvett víztől függően. Tehát, ha 50 gramm volt előírva ebédre, akkor nagyjából 120-130 g. főttet kell kimérnünk. A burgonya és a zöldségfélék súlya kb. ugyanannyi marad. A húsok elkészítve veszítenek a súlyukból. A főtt húsok némi vizet is vesznek fel, ezért ezek súlya a főzés után kb. ugyanannyi lesz, mint előtte. A sülve készülő húsfélék súlyuk kb. 20 %-át veszítik el, ami azt jelenti, hogy 100 gramm húsból nagyjából 80 g lesz. Ezek azonban csak nagyon közelítő értékek, érdemes rendesen csinálni és a nyersanyagokat mérni, nem pedig a kész terméket. Ha fagyasztott halat használunk várjuk meg, amíg minden víz le-ill. kiolvad belőle. Ha hozzáadott vizet tartalmazót vásároltunk, picit meg is nyomkodhatjuk, hogy minden víz kijöjjön belőle. A jeges hal akár 1,5-2-szeres súlyú is lehet.

Tárolásban a mélyhűtő jelent nagy segítséget. A húsokat adagonként (50,80,100,120 g) csomagolhatjuk, felcímkézve fagyaszthatjuk, így a szükséges mennyiséget főzés előtt már nem kell mérnünk, csak kiolvasztanunk. Megtehetjük azt is, hogy kész ételeket fagyasztunk le. Kifejezetten jó ez pl. spenót esetében, ahol 450 g-os a teljes doboz, az egy adaghoz viszont 150 g-ra van szükségünk , ezért legegyszerűbb, ha 3 adagot készítünk. Így megfőzve már újra fagyasztható a korábbi mirelit áru is. Végszükség esetére pedig lesz két adag olyan ételünk a fagyasztóban, amit csak melegítenünk kell. A fagyasztott zöldségek, gyümölcsök lehetővé teszik, hogy szezonon kívül is hozzájussunk bizonyos terményekhez. A gyümölcsök között legkisebb kalóriatartalmú piros gyümölcsök így egész évben rendelkezésre állnak. Ezek azért is nagyon praktikusak, mert az 50-100 g gyümölcsöt ezekből az apróbb szemesekből könnyebb kimérni, mint egy almából egy cikket kivágni (aminek a maradékát, ha nem eszi meg a család, tárolhatunk napokig). Ráadásul a fagyasztott zöldségek főzési ideje is rövidebb, mint a frisseké (és akár még frissebb is lehet a leszedés után azonnal ipari gyorsfagyasztóba kerülő, mint a napok óta leszedett, piacon, üzletben tárolt „friss”). Szóval ne féljünk a fagyasztott árutól se. A fagyasztó kiválóan alkalmas a pékáruk frissen tartására, tárolására is. Egy csomag tortilla egy átlag családban általában nem fog elfogyni egy héten belül, így érdemes felbontás után a fagyasztóba tenni. Ha este kivesszük, másnap reggel olyan lesz, mintha akkor bontottuk volna fel. A szeletelt kenyerekkel hasonlóan járhatunk el, sőt ott még fagyosan is elválaszthatjuk a kiolvasztani kívánt 2 szeletet, elválik a többi szelettől és nem törik, mint a vékony, fagyos tortillalap. Nem szeletelt kenyereket adagonként szintén fagyaszthatjuk, megspórolva az étkezés előtti mérést és a száradást, penészesedést. A liszteket, gabonaféléket megvásárlás után érdemes néhány órára betenni a fagyasztóba, utána üveg, vagy más jól záródó tárolóedénybe tenni, így megelőzhető a lisztkukacok megjelenése,a molylepkésedés. Sajnos igen gyakori, hogy már a boltból fertőzöttet hozunk haza, így viszont elhalnak, illetve se be, se ki, nem jutnak, megóvva ezzel a konyhánkat az inváziótól. A lejárati időre természetesen ilyenkor is ügyelni kell. Érdemes a tárolóedényre a termék címkéjét felragasztani, az új feltöltésnél a lejárat dátumát azon átírni A magvakat hasonlóképpen érdemes tárolni . A tojás az étrend alapanyagkiszabatában mindig igen kis mennyiségű, a 4-6 g-os mennyiségekért pedig nem célszerű mindig új tojást feltörni. Ha az első szükséges alkalomnál egy fertőtlenített zárható kis dobozba/üvegbe tesszük felverve a maradékot, a hét folyamán abból adagolhatjuk a húspogácsához, egyebekhez. Ha olyan recept szerepel, melyben a fehérjét és a sárgáját külön kell használni, érdemes akkora adagot készíteni, hogy minimum egy tojásra legyen szükség (40-50 g), a többi anyagot azonos mértékben megnövelni, így 5-10, stb adagot készíteni, majd utólag elosztani.

Ébredést követően 1 órán belül reggelizz, és étkezések között 4 óránál több idő ne teljen el. Optimális a 2-4 óránkénti étkezés, ezért szoktunk egyszerűen 3 óránkéntit ajánlani, A vacsora 18:00-19:30 -ig fejeződjön be.

Az étrend úgy lett összeállítva, hogy rendszeres fizikai aktivitás nélkül is segítse a fogyást. Ha valaki aktívan sportol (45-60 perc intenzív testmozgás=közben már összefüggő mondatokat nem tudsz mondani, kutyasétáltatás nem ide tartozik), akkor a következő linkben leírt szabályok érvényesek. Részletesen itt olvashatsz a sportoláskor ajánlott étkezésekről: https://dietetikusod.hu/eleg-inni-vagy-enni-is-kell-edzes-elott/ https://dietetikusod.hu/mikor-potolj-feherjet/

Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. 4-szeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g. , az edény súlya 200g, akkor a 800g étel a 4 adag, tehát saját részre 200grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobb közelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk ,látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

A csomagra rá van írva mennyire a nettó tömeg. Ha 500 gramm és neked 250 gramm kell a főzelékhez, a felét vedd ki, hiába mérsz 300 grammot ha kiveszed, a maradék jég=víz.

Kb. 250 g. A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy. A kis cukkini kb 180 g, a nagy pedig 350 g.

A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy.

Nem, mindig a megadott mennyiségek szerinti alapanyagból kell készülnie az adott ételnek, mindig az az adag, ami a hozzávalóknál szerepel. Az ilyen 0,6 adag, vagy 2 adag feliratok csak az étrendtervezés maradványai, amivel nektek nem kell foglalkozni.

A k. annyit jelent mint kis. Mennyisége kb 180 g. A közepes 250 g, a nagy 350 g.

A méréseket gyorsítja, ha feltérképezzük, hogy mondjuk egy adott kávéscsészébe, pohárba öntött rizs, bulgur, stb. nagyjából hány gramm. Egy klasszikus kis 1 dl- es kávéscsészével pl. 40-50 g gabonát lehet kimérni. Ezzel a jó közelítéssel a mérlegre nem kell kiskanalanként mérni, csak utána pontosítani.(A későbbiekben ennyi pontosság pont elég lesz). A por állagú dolgokból (liszt, kakaó, pudingpor, stb.) 1 evőkanál kb. 20 g . Ez természetesen függ attól is, hogy mekkora az evőkanalunk, és mennyire púpozott rajta a termék. Egy kisebb, csapott ek. 15, míg egy nagyobb, púpozott kanál már 30 g lesz. A leggyakrabban használt 10 g-os mennyiség 2 csapott, vagy 1 teljes kiskanál(megint csak a kanál méretétől függ, ez kb. érték). Néhányszor érdemes ezt kimérni pontosan, hogy „ráálljon” a szemünk. Folyadékoknál (víz, tej, stb.) 1 evőkanál 15 ml/g. Sűrűbb, félfolyékony dolgokból (tejföl, joghurt, kefir, lekvár) pedig kb. 25-30 g. Zsiradékokból egy késhegynyi kb 1 g, egy kiskanálnyi pedig 3 g. Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. négyszeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g , az edény súlya 200 g, akkor a 800 g étel a 4 adag, tehát saját részre 200 grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobbközelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk, látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

Ahogy a szakácskönyvekben, itt is a NYERS alapanyagok súlya van megadva a hozzávalóknál. A főtt értékekre sajnos mindig csak körülbelüli érték mondható, annyi mindentől függ. Elsőként az alapanyagtól (hús/gabona/stb) illetve a termék márkájától. De még ugyanaz a márkájú tészta súlya se változik mindig ugyanúgy . Függ attól, hogy meddig főzzük, mennyi sóval, de még a víz keménységétől is, ezért mérünk nyersen. Előfordul, hogy hétvégéről, vagy máshonnan van maradék. Ha mindenképp ezt szeretnénk felhasználni, akkor úgy számolhatunk, hogy a gabonák és tésztafélék súlya kb. 2-2,5-szeresére nő a főzés közben felvett víztől függően. Tehát, ha 50 gramm volt előírva ebédre, akkor nagyjából 120-130 g. főttet kell kimérnünk. A burgonya és a zöldségfélék súlya kb. ugyanannyi marad. A húsok elkészítve veszítenek a súlyukból. A főtt húsok némi vizet is vesznek fel, ezért ezek súlya a főzés után kb. ugyanannyi lesz, mint előtte. A sülve készülő húsfélék súlyuk kb. 20 %-át veszítik el, ami azt jelenti, hogy 100 gramm húsból nagyjából 80 g lesz. Ezek azonban csak nagyon közelítő értékek, érdemes rendesen csinálni és a nyersanyagokat mérni, nem pedig a kész terméket. Ha fagyasztott halat használunk várjuk meg, amíg minden víz le-ill. kiolvad belőle. Ha hozzáadott vizet tartalmazót vásároltunk, picit meg is nyomkodhatjuk, hogy minden víz kijöjjön belőle. A jeges hal akár 1,5-2-szeres súlyú is lehet.

Tárolásban a mélyhűtő jelent nagy segítséget. A húsokat adagonként (50,80,100,120 g) csomagolhatjuk, felcímkézve fagyaszthatjuk, így a szükséges mennyiséget főzés előtt már nem kell mérnünk, csak kiolvasztanunk. Megtehetjük azt is, hogy kész ételeket fagyasztunk le. Kifejezetten jó ez pl. spenót esetében, ahol 450 g-os a teljes doboz, az egy adaghoz viszont 150 g-ra van szükségünk , ezért legegyszerűbb, ha 3 adagot készítünk. Így megfőzve már újra fagyasztható a korábbi mirelit áru is. Végszükség esetére pedig lesz két adag olyan ételünk a fagyasztóban, amit csak melegítenünk kell. A fagyasztott zöldségek, gyümölcsök lehetővé teszik, hogy szezonon kívül is hozzájussunk bizonyos terményekhez. A gyümölcsök között legkisebb kalóriatartalmú piros gyümölcsök így egész évben rendelkezésre állnak. Ezek azért is nagyon praktikusak, mert az 50-100 g gyümölcsöt ezekből az apróbb szemesekből könnyebb kimérni, mint egy almából egy cikket kivágni (aminek a maradékát, ha nem eszi meg a család, tárolhatunk napokig). Ráadásul a fagyasztott zöldségek főzési ideje is rövidebb, mint a frisseké (és akár még frissebb is lehet a leszedés után azonnal ipari gyorsfagyasztóba kerülő, mint a napok óta leszedett, piacon, üzletben tárolt „friss”). Szóval ne féljünk a fagyasztott árutól se. A fagyasztó kiválóan alkalmas a pékáruk frissen tartására, tárolására is. Egy csomag tortilla egy átlag családban általában nem fog elfogyni egy héten belül, így érdemes felbontás után a fagyasztóba tenni. Ha este kivesszük, másnap reggel olyan lesz, mintha akkor bontottuk volna fel. A szeletelt kenyerekkel hasonlóan járhatunk el, sőt ott még fagyosan is elválaszthatjuk a kiolvasztani kívánt 2 szeletet, elválik a többi szelettől és nem törik, mint a vékony, fagyos tortillalap. Nem szeletelt kenyereket adagonként szintén fagyaszthatjuk, megspórolva az étkezés előtti mérést és a száradást, penészesedést. A liszteket, gabonaféléket megvásárlás után érdemes néhány órára betenni a fagyasztóba, utána üveg, vagy más jól záródó tárolóedénybe tenni, így megelőzhető a lisztkukacok megjelenése,a molylepkésedés. Sajnos igen gyakori, hogy már a boltból fertőzöttet hozunk haza, így viszont elhalnak, illetve se be, se ki, nem jutnak, megóvva ezzel a konyhánkat az inváziótól. A lejárati időre természetesen ilyenkor is ügyelni kell. Érdemes a tárolóedényre a termék címkéjét felragasztani, az új feltöltésnél a lejárat dátumát azon átírni A magvakat hasonlóképpen érdemes tárolni . A tojás az étrend alapanyagkiszabatában mindig igen kis mennyiségű, a 4-6 g-os mennyiségekért pedig nem célszerű mindig új tojást feltörni. Ha az első szükséges alkalomnál egy fertőtlenített zárható kis dobozba/üvegbe tesszük felverve a maradékot, a hét folyamán abból adagolhatjuk a húspogácsához, egyebekhez. Ha olyan recept szerepel, melyben a fehérjét és a sárgáját külön kell használni, érdemes akkora adagot készíteni, hogy minimum egy tojásra legyen szükség (40-50 g), a többi anyagot azonos mértékben megnövelni, így 5-10, stb adagot készíteni, majd utólag elosztani.

Ébredést követően 1 órán belül reggelizz, és étkezések között 4 óránál több idő ne teljen el. Optimális a 2-4 óránkénti étkezés, ezért szoktunk egyszerűen 3 óránkéntit ajánlani, A vacsora 18:00-19:30 -ig fejeződjön be.

Az étrend úgy lett összeállítva, hogy rendszeres fizikai aktivitás nélkül is segítse a fogyást. Ha valaki aktívan sportol (45-60 perc intenzív testmozgás=közben már összefüggő mondatokat nem tudsz mondani, kutyasétáltatás nem ide tartozik), akkor a következő linkben leírt szabályok érvényesek. Részletesen itt olvashatsz a sportoláskor ajánlott étkezésekről: https://dietetikusod.hu/eleg-inni-vagy-enni-is-kell-edzes-elott/ https://dietetikusod.hu/mikor-potolj-feherjet/

Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. 4-szeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g. , az edény súlya 200g, akkor a 800g étel a 4 adag, tehát saját részre 200grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobb közelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk ,látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

A csomagra rá van írva mennyire a nettó tömeg. Ha 500 gramm és neked 250 gramm kell a főzelékhez, a felét vedd ki, hiába mérsz 300 grammot ha kiveszed, a maradék jég=víz.

Kb. 250 g. A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy. A kis cukkini kb 180 g, a nagy pedig 350 g.

A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy.

Nem, mindig a megadott mennyiségek szerinti alapanyagból kell készülnie az adott ételnek, mindig az az adag, ami a hozzávalóknál szerepel. Az ilyen 0,6 adag, vagy 2 adag feliratok csak az étrendtervezés maradványai, amivel nektek nem kell foglalkozni.

A k. annyit jelent mint kis. Mennyisége kb 180 g. A közepes 250 g, a nagy 350 g.

A méréseket gyorsítja, ha feltérképezzük, hogy mondjuk egy adott kávéscsészébe, pohárba öntött rizs, bulgur, stb. nagyjából hány gramm. Egy klasszikus kis 1 dl- es kávéscsészével pl. 40-50 g gabonát lehet kimérni. Ezzel a jó közelítéssel a mérlegre nem kell kiskanalanként mérni, csak utána pontosítani.(A későbbiekben ennyi pontosság pont elég lesz). A por állagú dolgokból (liszt, kakaó, pudingpor, stb.) 1 evőkanál kb. 20 g . Ez természetesen függ attól is, hogy mekkora az evőkanalunk, és mennyire púpozott rajta a termék. Egy kisebb, csapott ek. 15, míg egy nagyobb, púpozott kanál már 30 g lesz. A leggyakrabban használt 10 g-os mennyiség 2 csapott, vagy 1 teljes kiskanál(megint csak a kanál méretétől függ, ez kb. érték). Néhányszor érdemes ezt kimérni pontosan, hogy „ráálljon” a szemünk. Folyadékoknál (víz, tej, stb.) 1 evőkanál 15 ml/g. Sűrűbb, félfolyékony dolgokból (tejföl, joghurt, kefir, lekvár) pedig kb. 25-30 g. Zsiradékokból egy késhegynyi kb 1 g, egy kiskanálnyi pedig 3 g. Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. négyszeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g , az edény súlya 200 g, akkor a 800 g étel a 4 adag, tehát saját részre 200 grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobbközelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk, látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

Ahogy a szakácskönyvekben, itt is a NYERS alapanyagok súlya van megadva a hozzávalóknál. A főtt értékekre sajnos mindig csak körülbelüli érték mondható, annyi mindentől függ. Elsőként az alapanyagtól (hús/gabona/stb) illetve a termék márkájától. De még ugyanaz a márkájú tészta súlya se változik mindig ugyanúgy . Függ attól, hogy meddig főzzük, mennyi sóval, de még a víz keménységétől is, ezért mérünk nyersen. Előfordul, hogy hétvégéről, vagy máshonnan van maradék. Ha mindenképp ezt szeretnénk felhasználni, akkor úgy számolhatunk, hogy a gabonák és tésztafélék súlya kb. 2-2,5-szeresére nő a főzés közben felvett víztől függően. Tehát, ha 50 gramm volt előírva ebédre, akkor nagyjából 120-130 g. főttet kell kimérnünk. A burgonya és a zöldségfélék súlya kb. ugyanannyi marad. A húsok elkészítve veszítenek a súlyukból. A főtt húsok némi vizet is vesznek fel, ezért ezek súlya a főzés után kb. ugyanannyi lesz, mint előtte. A sülve készülő húsfélék súlyuk kb. 20 %-át veszítik el, ami azt jelenti, hogy 100 gramm húsból nagyjából 80 g lesz. Ezek azonban csak nagyon közelítő értékek, érdemes rendesen csinálni és a nyersanyagokat mérni, nem pedig a kész terméket. Ha fagyasztott halat használunk várjuk meg, amíg minden víz le-ill. kiolvad belőle. Ha hozzáadott vizet tartalmazót vásároltunk, picit meg is nyomkodhatjuk, hogy minden víz kijöjjön belőle. A jeges hal akár 1,5-2-szeres súlyú is lehet.

Tárolásban a mélyhűtő jelent nagy segítséget. A húsokat adagonként (50,80,100,120 g) csomagolhatjuk, felcímkézve fagyaszthatjuk, így a szükséges mennyiséget főzés előtt már nem kell mérnünk, csak kiolvasztanunk. Megtehetjük azt is, hogy kész ételeket fagyasztunk le. Kifejezetten jó ez pl. spenót esetében, ahol 450 g-os a teljes doboz, az egy adaghoz viszont 150 g-ra van szükségünk , ezért legegyszerűbb, ha 3 adagot készítünk. Így megfőzve már újra fagyasztható a korábbi mirelit áru is. Végszükség esetére pedig lesz két adag olyan ételünk a fagyasztóban, amit csak melegítenünk kell. A fagyasztott zöldségek, gyümölcsök lehetővé teszik, hogy szezonon kívül is hozzájussunk bizonyos terményekhez. A gyümölcsök között legkisebb kalóriatartalmú piros gyümölcsök így egész évben rendelkezésre állnak. Ezek azért is nagyon praktikusak, mert az 50-100 g gyümölcsöt ezekből az apróbb szemesekből könnyebb kimérni, mint egy almából egy cikket kivágni (aminek a maradékát, ha nem eszi meg a család, tárolhatunk napokig). Ráadásul a fagyasztott zöldségek főzési ideje is rövidebb, mint a frisseké (és akár még frissebb is lehet a leszedés után azonnal ipari gyorsfagyasztóba kerülő, mint a napok óta leszedett, piacon, üzletben tárolt „friss”). Szóval ne féljünk a fagyasztott árutól se. A fagyasztó kiválóan alkalmas a pékáruk frissen tartására, tárolására is. Egy csomag tortilla egy átlag családban általában nem fog elfogyni egy héten belül, így érdemes felbontás után a fagyasztóba tenni. Ha este kivesszük, másnap reggel olyan lesz, mintha akkor bontottuk volna fel. A szeletelt kenyerekkel hasonlóan járhatunk el, sőt ott még fagyosan is elválaszthatjuk a kiolvasztani kívánt 2 szeletet, elválik a többi szelettől és nem törik, mint a vékony, fagyos tortillalap. Nem szeletelt kenyereket adagonként szintén fagyaszthatjuk, megspórolva az étkezés előtti mérést és a száradást, penészesedést. A liszteket, gabonaféléket megvásárlás után érdemes néhány órára betenni a fagyasztóba, utána üveg, vagy más jól záródó tárolóedénybe tenni, így megelőzhető a lisztkukacok megjelenése,a molylepkésedés. Sajnos igen gyakori, hogy már a boltból fertőzöttet hozunk haza, így viszont elhalnak, illetve se be, se ki, nem jutnak, megóvva ezzel a konyhánkat az inváziótól. A lejárati időre természetesen ilyenkor is ügyelni kell. Érdemes a tárolóedényre a termék címkéjét felragasztani, az új feltöltésnél a lejárat dátumát azon átírni A magvakat hasonlóképpen érdemes tárolni . A tojás az étrend alapanyagkiszabatában mindig igen kis mennyiségű, a 4-6 g-os mennyiségekért pedig nem célszerű mindig új tojást feltörni. Ha az első szükséges alkalomnál egy fertőtlenített zárható kis dobozba/üvegbe tesszük felverve a maradékot, a hét folyamán abból adagolhatjuk a húspogácsához, egyebekhez. Ha olyan recept szerepel, melyben a fehérjét és a sárgáját külön kell használni, érdemes akkora adagot készíteni, hogy minimum egy tojásra legyen szükség (40-50 g), a többi anyagot azonos mértékben megnövelni, így 5-10, stb adagot készíteni, majd utólag elosztani.

Ébredést követően 1 órán belül reggelizz, és étkezések között 4 óránál több idő ne teljen el. Optimális a 2-4 óránkénti étkezés, ezért szoktunk egyszerűen 3 óránkéntit ajánlani, A vacsora 18:00-19:30 -ig fejeződjön be.

Az étrend úgy lett összeállítva, hogy rendszeres fizikai aktivitás nélkül is segítse a fogyást. Ha valaki aktívan sportol (45-60 perc intenzív testmozgás=közben már összefüggő mondatokat nem tudsz mondani, kutyasétáltatás nem ide tartozik), akkor a következő linkben leírt szabályok érvényesek. Részletesen itt olvashatsz a sportoláskor ajánlott étkezésekről: https://dietetikusod.hu/eleg-inni-vagy-enni-is-kell-edzes-elott/ https://dietetikusod.hu/mikor-potolj-feherjet/

Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. 4-szeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g. , az edény súlya 200g, akkor a 800g étel a 4 adag, tehát saját részre 200grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobb közelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk ,látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

A csomagra rá van írva mennyire a nettó tömeg. Ha 500 gramm és neked 250 gramm kell a főzelékhez, a felét vedd ki, hiába mérsz 300 grammot ha kiveszed, a maradék jég=víz.

Kb. 250 g. A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy. A kis cukkini kb 180 g, a nagy pedig 350 g.

A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy.

Nem, mindig a megadott mennyiségek szerinti alapanyagból kell készülnie az adott ételnek, mindig az az adag, ami a hozzávalóknál szerepel. Az ilyen 0,6 adag, vagy 2 adag feliratok csak az étrendtervezés maradványai, amivel nektek nem kell foglalkozni.

A k. annyit jelent mint kis. Mennyisége kb 180 g. A közepes 250 g, a nagy 350 g.

A méréseket gyorsítja, ha feltérképezzük, hogy mondjuk egy adott kávéscsészébe, pohárba öntött rizs, bulgur, stb. nagyjából hány gramm. Egy klasszikus kis 1 dl- es kávéscsészével pl. 40-50 g gabonát lehet kimérni. Ezzel a jó közelítéssel a mérlegre nem kell kiskanalanként mérni, csak utána pontosítani.(A későbbiekben ennyi pontosság pont elég lesz). A por állagú dolgokból (liszt, kakaó, pudingpor, stb.) 1 evőkanál kb. 20 g . Ez természetesen függ attól is, hogy mekkora az evőkanalunk, és mennyire púpozott rajta a termék. Egy kisebb, csapott ek. 15, míg egy nagyobb, púpozott kanál már 30 g lesz. A leggyakrabban használt 10 g-os mennyiség 2 csapott, vagy 1 teljes kiskanál(megint csak a kanál méretétől függ, ez kb. érték). Néhányszor érdemes ezt kimérni pontosan, hogy „ráálljon” a szemünk. Folyadékoknál (víz, tej, stb.) 1 evőkanál 15 ml/g. Sűrűbb, félfolyékony dolgokból (tejföl, joghurt, kefir, lekvár) pedig kb. 25-30 g. Zsiradékokból egy késhegynyi kb 1 g, egy kiskanálnyi pedig 3 g. Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. négyszeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g , az edény súlya 200 g, akkor a 800 g étel a 4 adag, tehát saját részre 200 grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobbközelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk, látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

Ahogy a szakácskönyvekben, itt is a NYERS alapanyagok súlya van megadva a hozzávalóknál. A főtt értékekre sajnos mindig csak körülbelüli érték mondható, annyi mindentől függ. Elsőként az alapanyagtól (hús/gabona/stb) illetve a termék márkájától. De még ugyanaz a márkájú tészta súlya se változik mindig ugyanúgy . Függ attól, hogy meddig főzzük, mennyi sóval, de még a víz keménységétől is, ezért mérünk nyersen. Előfordul, hogy hétvégéről, vagy máshonnan van maradék. Ha mindenképp ezt szeretnénk felhasználni, akkor úgy számolhatunk, hogy a gabonák és tésztafélék súlya kb. 2-2,5-szeresére nő a főzés közben felvett víztől függően. Tehát, ha 50 gramm volt előírva ebédre, akkor nagyjából 120-130 g. főttet kell kimérnünk. A burgonya és a zöldségfélék súlya kb. ugyanannyi marad. A húsok elkészítve veszítenek a súlyukból. A főtt húsok némi vizet is vesznek fel, ezért ezek súlya a főzés után kb. ugyanannyi lesz, mint előtte. A sülve készülő húsfélék súlyuk kb. 20 %-át veszítik el, ami azt jelenti, hogy 100 gramm húsból nagyjából 80 g lesz. Ezek azonban csak nagyon közelítő értékek, érdemes rendesen csinálni és a nyersanyagokat mérni, nem pedig a kész terméket. Ha fagyasztott halat használunk várjuk meg, amíg minden víz le-ill. kiolvad belőle. Ha hozzáadott vizet tartalmazót vásároltunk, picit meg is nyomkodhatjuk, hogy minden víz kijöjjön belőle. A jeges hal akár 1,5-2-szeres súlyú is lehet.

Tárolásban a mélyhűtő jelent nagy segítséget. A húsokat adagonként (50,80,100,120 g) csomagolhatjuk, felcímkézve fagyaszthatjuk, így a szükséges mennyiséget főzés előtt már nem kell mérnünk, csak kiolvasztanunk. Megtehetjük azt is, hogy kész ételeket fagyasztunk le. Kifejezetten jó ez pl. spenót esetében, ahol 450 g-os a teljes doboz, az egy adaghoz viszont 150 g-ra van szükségünk , ezért legegyszerűbb, ha 3 adagot készítünk. Így megfőzve már újra fagyasztható a korábbi mirelit áru is. Végszükség esetére pedig lesz két adag olyan ételünk a fagyasztóban, amit csak melegítenünk kell. A fagyasztott zöldségek, gyümölcsök lehetővé teszik, hogy szezonon kívül is hozzájussunk bizonyos terményekhez. A gyümölcsök között legkisebb kalóriatartalmú piros gyümölcsök így egész évben rendelkezésre állnak. Ezek azért is nagyon praktikusak, mert az 50-100 g gyümölcsöt ezekből az apróbb szemesekből könnyebb kimérni, mint egy almából egy cikket kivágni (aminek a maradékát, ha nem eszi meg a család, tárolhatunk napokig). Ráadásul a fagyasztott zöldségek főzési ideje is rövidebb, mint a frisseké (és akár még frissebb is lehet a leszedés után azonnal ipari gyorsfagyasztóba kerülő, mint a napok óta leszedett, piacon, üzletben tárolt „friss”). Szóval ne féljünk a fagyasztott árutól se. A fagyasztó kiválóan alkalmas a pékáruk frissen tartására, tárolására is. Egy csomag tortilla egy átlag családban általában nem fog elfogyni egy héten belül, így érdemes felbontás után a fagyasztóba tenni. Ha este kivesszük, másnap reggel olyan lesz, mintha akkor bontottuk volna fel. A szeletelt kenyerekkel hasonlóan járhatunk el, sőt ott még fagyosan is elválaszthatjuk a kiolvasztani kívánt 2 szeletet, elválik a többi szelettől és nem törik, mint a vékony, fagyos tortillalap. Nem szeletelt kenyereket adagonként szintén fagyaszthatjuk, megspórolva az étkezés előtti mérést és a száradást, penészesedést. A liszteket, gabonaféléket megvásárlás után érdemes néhány órára betenni a fagyasztóba, utána üveg, vagy más jól záródó tárolóedénybe tenni, így megelőzhető a lisztkukacok megjelenése,a molylepkésedés. Sajnos igen gyakori, hogy már a boltból fertőzöttet hozunk haza, így viszont elhalnak, illetve se be, se ki, nem jutnak, megóvva ezzel a konyhánkat az inváziótól. A lejárati időre természetesen ilyenkor is ügyelni kell. Érdemes a tárolóedényre a termék címkéjét felragasztani, az új feltöltésnél a lejárat dátumát azon átírni A magvakat hasonlóképpen érdemes tárolni . A tojás az étrend alapanyagkiszabatában mindig igen kis mennyiségű, a 4-6 g-os mennyiségekért pedig nem célszerű mindig új tojást feltörni. Ha az első szükséges alkalomnál egy fertőtlenített zárható kis dobozba/üvegbe tesszük felverve a maradékot, a hét folyamán abból adagolhatjuk a húspogácsához, egyebekhez. Ha olyan recept szerepel, melyben a fehérjét és a sárgáját külön kell használni, érdemes akkora adagot készíteni, hogy minimum egy tojásra legyen szükség (40-50 g), a többi anyagot azonos mértékben megnövelni, így 5-10, stb adagot készíteni, majd utólag elosztani.

Ébredést követően 1 órán belül reggelizz, és étkezések között 4 óránál több idő ne teljen el. Optimális a 2-4 óránkénti étkezés, ezért szoktunk egyszerűen 3 óránkéntit ajánlani, A vacsora 18:00-19:30 -ig fejeződjön be.

Az étrend úgy lett összeállítva, hogy rendszeres fizikai aktivitás nélkül is segítse a fogyást. Ha valaki aktívan sportol (45-60 perc intenzív testmozgás=közben már összefüggő mondatokat nem tudsz mondani, kutyasétáltatás nem ide tartozik), akkor a következő linkben leírt szabályok érvényesek. Részletesen itt olvashatsz a sportoláskor ajánlott étkezésekről: https://dietetikusod.hu/eleg-inni-vagy-enni-is-kell-edzes-elott/ https://dietetikusod.hu/mikor-potolj-feherjet/

Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. 4-szeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g. , az edény súlya 200g, akkor a 800g étel a 4 adag, tehát saját részre 200grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobb közelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk ,látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

A csomagra rá van írva mennyire a nettó tömeg. Ha 500 gramm és neked 250 gramm kell a főzelékhez, a felét vedd ki, hiába mérsz 300 grammot ha kiveszed, a maradék jég=víz.

Kb. 250 g. A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy. A kis cukkini kb 180 g, a nagy pedig 350 g.

A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy.

Nem, mindig a megadott mennyiségek szerinti alapanyagból kell készülnie az adott ételnek, mindig az az adag, ami a hozzávalóknál szerepel. Az ilyen 0,6 adag, vagy 2 adag feliratok csak az étrendtervezés maradványai, amivel nektek nem kell foglalkozni.

A k. annyit jelent mint kis. Mennyisége kb 180 g. A közepes 250 g, a nagy 350 g.

A méréseket gyorsítja, ha feltérképezzük, hogy mondjuk egy adott kávéscsészébe, pohárba öntött rizs, bulgur, stb. nagyjából hány gramm. Egy klasszikus kis 1 dl- es kávéscsészével pl. 40-50 g gabonát lehet kimérni. Ezzel a jó közelítéssel a mérlegre nem kell kiskanalanként mérni, csak utána pontosítani.(A későbbiekben ennyi pontosság pont elég lesz). A por állagú dolgokból (liszt, kakaó, pudingpor, stb.) 1 evőkanál kb. 20 g . Ez természetesen függ attól is, hogy mekkora az evőkanalunk, és mennyire púpozott rajta a termék. Egy kisebb, csapott ek. 15, míg egy nagyobb, púpozott kanál már 30 g lesz. A leggyakrabban használt 10 g-os mennyiség 2 csapott, vagy 1 teljes kiskanál(megint csak a kanál méretétől függ, ez kb. érték). Néhányszor érdemes ezt kimérni pontosan, hogy „ráálljon” a szemünk. Folyadékoknál (víz, tej, stb.) 1 evőkanál 15 ml/g. Sűrűbb, félfolyékony dolgokból (tejföl, joghurt, kefir, lekvár) pedig kb. 25-30 g. Zsiradékokból egy késhegynyi kb 1 g, egy kiskanálnyi pedig 3 g. Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. négyszeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g , az edény súlya 200 g, akkor a 800 g étel a 4 adag, tehát saját részre 200 grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobbközelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk, látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

Ahogy a szakácskönyvekben, itt is a NYERS alapanyagok súlya van megadva a hozzávalóknál. A főtt értékekre sajnos mindig csak körülbelüli érték mondható, annyi mindentől függ. Elsőként az alapanyagtól (hús/gabona/stb) illetve a termék márkájától. De még ugyanaz a márkájú tészta súlya se változik mindig ugyanúgy . Függ attól, hogy meddig főzzük, mennyi sóval, de még a víz keménységétől is, ezért mérünk nyersen. Előfordul, hogy hétvégéről, vagy máshonnan van maradék. Ha mindenképp ezt szeretnénk felhasználni, akkor úgy számolhatunk, hogy a gabonák és tésztafélék súlya kb. 2-2,5-szeresére nő a főzés közben felvett víztől függően. Tehát, ha 50 gramm volt előírva ebédre, akkor nagyjából 120-130 g. főttet kell kimérnünk. A burgonya és a zöldségfélék súlya kb. ugyanannyi marad. A húsok elkészítve veszítenek a súlyukból. A főtt húsok némi vizet is vesznek fel, ezért ezek súlya a főzés után kb. ugyanannyi lesz, mint előtte. A sülve készülő húsfélék súlyuk kb. 20 %-át veszítik el, ami azt jelenti, hogy 100 gramm húsból nagyjából 80 g lesz. Ezek azonban csak nagyon közelítő értékek, érdemes rendesen csinálni és a nyersanyagokat mérni, nem pedig a kész terméket. Ha fagyasztott halat használunk várjuk meg, amíg minden víz le-ill. kiolvad belőle. Ha hozzáadott vizet tartalmazót vásároltunk, picit meg is nyomkodhatjuk, hogy minden víz kijöjjön belőle. A jeges hal akár 1,5-2-szeres súlyú is lehet.

Tárolásban a mélyhűtő jelent nagy segítséget. A húsokat adagonként (50,80,100,120 g) csomagolhatjuk, felcímkézve fagyaszthatjuk, így a szükséges mennyiséget főzés előtt már nem kell mérnünk, csak kiolvasztanunk. Megtehetjük azt is, hogy kész ételeket fagyasztunk le. Kifejezetten jó ez pl. spenót esetében, ahol 450 g-os a teljes doboz, az egy adaghoz viszont 150 g-ra van szükségünk , ezért legegyszerűbb, ha 3 adagot készítünk. Így megfőzve már újra fagyasztható a korábbi mirelit áru is. Végszükség esetére pedig lesz két adag olyan ételünk a fagyasztóban, amit csak melegítenünk kell. A fagyasztott zöldségek, gyümölcsök lehetővé teszik, hogy szezonon kívül is hozzájussunk bizonyos terményekhez. A gyümölcsök között legkisebb kalóriatartalmú piros gyümölcsök így egész évben rendelkezésre állnak. Ezek azért is nagyon praktikusak, mert az 50-100 g gyümölcsöt ezekből az apróbb szemesekből könnyebb kimérni, mint egy almából egy cikket kivágni (aminek a maradékát, ha nem eszi meg a család, tárolhatunk napokig). Ráadásul a fagyasztott zöldségek főzési ideje is rövidebb, mint a frisseké (és akár még frissebb is lehet a leszedés után azonnal ipari gyorsfagyasztóba kerülő, mint a napok óta leszedett, piacon, üzletben tárolt „friss”). Szóval ne féljünk a fagyasztott árutól se. A fagyasztó kiválóan alkalmas a pékáruk frissen tartására, tárolására is. Egy csomag tortilla egy átlag családban általában nem fog elfogyni egy héten belül, így érdemes felbontás után a fagyasztóba tenni. Ha este kivesszük, másnap reggel olyan lesz, mintha akkor bontottuk volna fel. A szeletelt kenyerekkel hasonlóan járhatunk el, sőt ott még fagyosan is elválaszthatjuk a kiolvasztani kívánt 2 szeletet, elválik a többi szelettől és nem törik, mint a vékony, fagyos tortillalap. Nem szeletelt kenyereket adagonként szintén fagyaszthatjuk, megspórolva az étkezés előtti mérést és a száradást, penészesedést. A liszteket, gabonaféléket megvásárlás után érdemes néhány órára betenni a fagyasztóba, utána üveg, vagy más jól záródó tárolóedénybe tenni, így megelőzhető a lisztkukacok megjelenése,a molylepkésedés. Sajnos igen gyakori, hogy már a boltból fertőzöttet hozunk haza, így viszont elhalnak, illetve se be, se ki, nem jutnak, megóvva ezzel a konyhánkat az inváziótól. A lejárati időre természetesen ilyenkor is ügyelni kell. Érdemes a tárolóedényre a termék címkéjét felragasztani, az új feltöltésnél a lejárat dátumát azon átírni A magvakat hasonlóképpen érdemes tárolni . A tojás az étrend alapanyagkiszabatában mindig igen kis mennyiségű, a 4-6 g-os mennyiségekért pedig nem célszerű mindig új tojást feltörni. Ha az első szükséges alkalomnál egy fertőtlenített zárható kis dobozba/üvegbe tesszük felverve a maradékot, a hét folyamán abból adagolhatjuk a húspogácsához, egyebekhez. Ha olyan recept szerepel, melyben a fehérjét és a sárgáját külön kell használni, érdemes akkora adagot készíteni, hogy minimum egy tojásra legyen szükség (40-50 g), a többi anyagot azonos mértékben megnövelni, így 5-10, stb adagot készíteni, majd utólag elosztani.

Ébredést követően 1 órán belül reggelizz, és étkezések között 4 óránál több idő ne teljen el. Optimális a 2-4 óránkénti étkezés, ezért szoktunk egyszerűen 3 óránkéntit ajánlani, A vacsora 18:00-19:30 -ig fejeződjön be.

Az étrend úgy lett összeállítva, hogy rendszeres fizikai aktivitás nélkül is segítse a fogyást. Ha valaki aktívan sportol (45-60 perc intenzív testmozgás=közben már összefüggő mondatokat nem tudsz mondani, kutyasétáltatás nem ide tartozik), akkor a következő linkben leírt szabályok érvényesek. Részletesen itt olvashatsz a sportoláskor ajánlott étkezésekről: https://dietetikusod.hu/eleg-inni-vagy-enni-is-kell-edzes-elott/ https://dietetikusod.hu/mikor-potolj-feherjet/

Ha egyszerre több adagot készítünk, úgy tudjuk pontosan kimérni a saját adagunkat, ha az edénnyel együtt lemért ételből kivonjuk az edény súlyát (amit előtte lemértünk) és azt osztjuk annyi részre, ahányat készítettünk. Pl. 4-szeres adagot készítettünk és az edénnyel mért súly 1000 g. , az edény súlya 200g, akkor a 800g étel a 4 adag, tehát saját részre 200grammot kell kiszedni. Az alapanyagokhoz hozzáadott vizet sem fogod mérni és azt sem tudjuk, mennyi párolog el belőle, így azok megsaccolása nem sokkal jobb közelítés, mint szemre tippelni. Napi gyakorlatban megteszi az is, hogy tudjuk ,látjuk, mikor szétmerjük, hogy hány merőkanál az összes és azt osztjuk az adagmennyiségre. Teljesen pontosak úgyis csak akkor lehetnénk, ha 1 adagot készítünk, mert sosem tudhatjuk ugyanannyi borsó kerül-e pl egy adott súlyba egy főzelék esetén. Ha neked belefér, lelkileg megnyugtató a pontos mérés, akkor jó. Ha csak idegesít, a napi gyakorlatban a nagyjábóli elosztás is pont megfelelő.

A csomagra rá van írva mennyire a nettó tömeg. Ha 500 gramm és neked 250 gramm kell a főzelékhez, a felét vedd ki, hiába mérsz 300 grammot ha kiveszed, a maradék jég=víz.

Kb. 250 g. A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy. A kis cukkini kb 180 g, a nagy pedig 350 g.

A jelölések: kö=közepes, a k.=kis, a n=nagy.

Nem, mindig a megadott mennyiségek szerinti alapanyagból kell készülnie az adott ételnek, mindig az az adag, ami a hozzávalóknál szerepel. Az ilyen 0,6 adag, vagy 2 adag feliratok csak az étrendtervezés maradványai, amivel nektek nem kell foglalkozni.

A k. annyit jelent mint kis. Mennyisége kb 180 g. A közepes 250 g, a nagy 350 g.